-Bíííííp-bííííp ! - harsogta (megint) az ébresztő órám.

Hajnali öt ellenére mosolyogva pattantam ki az ágyból. A tegnapra gondoltam,arra hogy Luke fogta a kezem és talán mondott is volna valamit... Talán lesz ennek folytatása? Egyre jobban remélem. A fürdőszobában gyorsan letusoltam és megmostam a fogom aztán jött a szokásos reggeli téma: Mit vegyek fel? Végül a régi conversem, rövidnadrág és apa egyik XXL-es pólója  mellet döntöttem, persze vettem alá egy toppot így elég menő kinézetett nyújtott a horgászáshoz öltözve. Elkészítettem a reggeli sminkem, majd küldtem egy SMS-t anyáéknak hogy most nem tudok beszélni, mert mindjárt itt vannak értem, majd később felhívom őket. A hotel elé begördült egy terepjáró , úgyhogy gyorsan lefutottam az emeletről.

-Sziasztok! - pattantam be hátra. Hátra pillantottam a csomagtartóra, majd elcsodálkozva kérdeztem - A horgászáshoz nem kellene vödör,csali,háló és esetleg pecabot?

-Basszus! Elfelejtettem berakni! - szólt vihogva Michael. Én erre csak mosolyogva csóváltam a fejem, mire Ashton visszafordult a hoteljuk irányába. Amíg a fiúk pakoltak a kocsiba addig én kettesben maradtam Luke-kal. Bevallom nagyon izgultam.

-Mi újság? - kérdeztem mosolyogva Luke-ot.

-Semmi különös - mosolygott vissza  félénken - Tudod a tegnap...szóval...- szerette volna mondani, csak. Csak azt a rohadt kocsiajtót (már bocsánat a szóért) kinyitotta Ashton és megkért minket hogy segítsük felrakni a csónakot (?) , mivel a stéghez csónakkal kell beevezni. Nagyon jó! Szóval engem már a hülye kocsik sem bírnak -.- . Na mindegy. Felkötöztük a csónakot hátra, de ettől  nem fértek el a vödrök, így azokat a kocsi tetejére kellet felkötöznünk. Végül is negyedóra alatt megvoltunk, de Luke-kal még mindig nem tudtam beszélni. Kiszálltunk a tónál és mindenki elkezdett vinni valamit (vödröt,pecabotot csónakot (Ashton és Calum),csalit). Odaértünk (hogy is nevezik? móló? híd? mindegy) szóval a keskeny fából és bútordarabokból(??) összetákolt hosszú hídhoz, aminek nem volt korlátja. Nem baj, valahogy odajutottunk a stég elé. Leeresztettük a vízre a csónakot és áteveztünk a stéghez. Felállítottuk a pecabotokat és vártuk a kapást. Semmi. Fél órája ültünk már amikor megrezzent az egyik bot, jelezve hogy kapás van. Calum gyorsan felugrott (mivel az ő horgászbotja volt) és elkezdte tekerni. Szokatlanul sokat rángatta az a valami a zsineget mire ideért, és Luke a hálóval kihalászta.

-De jó! - nevettem fel a kis tüneményre nézve, ami egy kisebb fajta angolna volt.

A nap végére Ashton, Michael és Calum úgy döntött megpróbálkozik azzal, hogy a csónakkal egy kicsit beeveznek, majd ott megpróbálkoznak újra a horgászással (az angolna után nem fogtunk semmit és az angolnát is elengedtük). Én meg itt maradtam kettesben Luke-kal.

- Luke... - szerettem volna elkezdeni a mondandómat , de leült mellém a stégre és a szavamba vágott.

Luke szempontjából...

Kíváncsian és dobogó szívvel nézet rám hogy miért szakítottam félbe. Itt az idő el kell neki mondanom.

- A kezdetektől fogva tetszettél nekem! És nem csak erre a másfél hétre gondolok amit együtt töltöttünk... Nagyon szép lány vagy kívül és belül is! Nagyon szeretek veled lenni , és már nagyon várom azt a két hetet amit Magyarországon töltök veled és a srácokkal- éreztem hogy az adrenalin felpörgeti a pulzusom, és mindjárt kimondom azt a szót amit titkolni akartam, legalább egy kis ideig.

- Szerelmes vagyok beléd! - nyögtem ki végül.

 Folytatása következik...